A tanulói teljesítmények értékelésének objektivitását befolyásoló tényezők

Előadó: Cserné Adermann Gizella, Szabó Imre

Cserné Adermann Gizella a Pécsi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a PTE Oktatás és Társadalom Doktori Iskolájában témavezető, kutatási területe az andragógia, a tanárképzés és az önbeteljesítő jóslatok. Szabó Imre informatika szakos középiskolai mérnőktanár, pedagógiai mérés-értékelés szakos tanár, a PTE OTDI doktorandusza, témavezetője a társszerzője

Előadás absztrakt:

A tanulói teljesítmények iskolai értékelése nagy hatást gyakorol a tanulók személyiségének fejlődésére, önismeretének alakulására és motivációikra. Az iskolai teljesítményértékelés meghatározza a tanuló további életpályáját, előrehaladását is, éppen ezért nagyon fontos az értékelés objektivitásának biztosítása a tanítási-tanulási folyamatokban. Az értékelés objektivitását azonban több tényező befolyásolhatja, így például az értékek - tanulási eredmények oldaláról a követelmények - eltérő értelmezése a különböző értékelők között. Az értékelés objektivitását korlátozhatják olyan szociálpszichológiai tényezők is a tanár-diák kapcsolatban, mint a sztereotípiák, a tanulóval kapcsolatos előítéletek, a holdudvar-hatás (halo effektus), a kontraszt-hatás, és így tovább. Az itt említett, az értékelés objektivitását befolyásoló hatások a tanár saját tapasztalatából, személyiségének jellemzőiből fakadnak. Külön említést érdemel a tanári elvárások önbeteljesítő jóslatként való működése, ami szintén az értékelésen keresztül gyakorol hatást nemcsak az osztályzatokra, hanem a valós tanulási teljesítményekre is. Jelen előadásunkban bemutatunk egy olyan kutatást, ami azt vizsgálja, hogy előfordul-e, hogy az értékelés objektivitását a tanáron keresztül valamilyen külső szándék befolyásolja. Mivel empirikus kutatási eredmények még nem tárták fel a jelenséget, ezért a tanulói teljesítmények értékelésének és minősítésének szándékos és célirányos befolyásolására irányuló külső hatások fajtáinak, okainak és mértékének feltárására irányul a kutatás az állami fenntartású hazai szakgimnáziumokban folyó informatikai szakképzésben. A vizsgálat célcsoportja a hazai középfokú képzésben dolgozó, informatikai tárgya(ka)t tanító tanárok az egész országban (populáció: 1115 fő). A vizsgált időszak: a 2016-17. és 2017-18. tanév. Az online kérdőíves (N=59) és a részben strukturált interjús (N=8) adatfelvétel adatainak kvantitatív és kvalitatív elemzése nyomán megállapítható, hogy a vizsgált területen a tanárok többségét befolyásolták a tanulók egy részének tanulmányi teljesítményének minősítésében. A befolyásolással főleg az intézményvezetők és az osztályfőnökök próbálkoznak (az előbbiek hatékonyabban). Az okok között az oktatási rendszer elvárásainak megfelelés kényszerét (Fitz-Gibbon, 1996) és az egzisztenciális kényszert kell megemlíteni: a limitált lemorzsolódási célszámok teljesítésével a szankciók elkerülése éppúgy erős motiválóerő, mint a tanári munkahelyek megtartásához szükséges osztály- és csoportszámok biztosítása. A kutatási eredmények nem támasztják alá sem az előítélet, sem az előítélet elkerülésének jelenlétét. A hátrányos helyzetű területeken a többi területnél kicsit gyakoribb a mentori programban (Útravaló Ösztöndíj Program) részt vevő diákok tanulmányi statisztikáinak javítását célzó befolyásolás. Az egész jelenség viszont nem mutat sem területi, sem településtípus szerinti eltérést: jól láthatóan mindenütt jelen van.