Felkészültek e a pedagógusok a hátrányos helyzetű roma és nem roma fiatalok továbbtanulási esélyeinek növelésére?

Előadó: Dr. Csillei Béla

A Szolnoki Tankerület Szolnok Városi Kollégiumában vagyok kutatótanár. Az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ óraadó oktatójaként jelenleg a "Speciális nevelési területek" és az „Esélyegyenlőség biztosítása” tárgyakat oktatom. Köznevelési szaktanácsadóként szakterületem a nemzeti-etnikai kisebbségek - különös tekintettel a romák -, nevelése-oktatása, tehetséggondozása, esélyteremtő felzárkóztatása.

Előadás absztrakt:

Az iskolai/kollégiumi nevelés fontos része a tanórán kívüli nevelés, a szabadidős programok, kulturális foglalkozások. Bár a tanulók képesek megszervezni saját szabadidejüket, a pedagógusok feladata felkelteni bennük a szabadidő értelmes eltöltése iránti igényt. Megtalálni és biztosítani számukra, hogy ezt az intézmény falai között, vagy intézményi keretekben érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelően tölthessék el. Jelenleg a „Helyzetfeltárás és programjavaslat a hátrányos helyzetű, kollégista fiatalok csoportfoglalkozáson kívüli nevelésére” című kutatásomon dolgozom. Ez a kérdőívek, a helyszíni felmérés és a személyes interjúk következtében helyzetelemzést, arra épülő javaslatot, zárótanulmányt és a diákok tanórán/csoportfoglalkozáson kívüli nevelése érdekében kidolgozott programcsomagot tartalmazza majd. Fontos a hátrányos helyzetű roma és nem roma fiatalok számára a társadalmi esélyteremtés megvalósítása, a tanulás segítése, a felzárkózás megkönnyítése, a továbbtanulási igény felkeltése, a szabadidő hasznos eltöltése, a csoportfoglalkozáson kívüli nevelés programjainak és eszközrendszerének eredményes felhasználása. A kutatás során vizsgálom a pedagógusok és a kollégiumi nevelők hozzáállását, felkészültségét és empátiáját a célcsoport továbbtanulási szándékának felkeltése, valamint affinitását a valóra váltás érdekében végzett kultúraátadó tevékenységével kapcsolatban. Így kaphatok választ a címben feltett kérdésre is. A cél az, hogy ismereteket szerezzünk a programokban résztvevő diákok elképzeléseiről a saját életükről, a tanulással, az önképzéssel, a szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatban. Miközben ugyanezekre a kérdésekre választ keresek az őket nevelő-oktató pedagógusoktól is. A nevelőknek a célcsoport számára kell olyan elfoglaltságot találni - a rendelkezésükre álló szabadidő mennyiséggel összefüggésben -, amely lehetővé teszi, hogy a szabadidő hasznos eltöltése motivációja, a tanulás/továbbtanulás folytatása, a pályaválasztás megtervezése és megvalósítása megerősítést kapjon. A kérdés, hogy felkészültek e erre a nevelők, ugyanis a nevelés olyan speciális területéről van szó, ahol a kollégistának autonóm joga eldönteni, hogy kíván-e élni a részére biztosított lehetőségekkel, azaz az indíték – szándék – lehetőség hármas feltételével, melynek vizsgálata kihagyhatatlan. A begyűjtött információk összegzése, az erre épülő tanulmány szerkesztése ennek érdekében valósul meg. A tanulmány a társadalmi környezetet értékelve erősítheti a megfelelő kapcsolatok kialakítását a helyi társadalom, a civil szervezetek, a tanórán kívüli nevelést felvállaló és annak megvalósítását célul kitűzők, valamint a kollégiumok között. Javaslatokat kér majd a megvalósítására, értéknek tekintve a belső tartalékok feltárását, az innovációt és az együttműködést, melyeken keresztül az együttműködés megvalósítható. A bemutató a lefolytatott kutatás eredményeiről és a megkezdett kutatás pedagógusokkal kapcsolatos jelenlegi állásáról nyújt képet.