A kommunikációs készség fejlesztésének lehetőségei mérnökhallgatók körében

Előadó: Holik Ildikó

Az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjának egyetemi docense vagyok.

Előadás absztrakt:

Napjaink felsőoktatásában előtérbe került az a törekvés, hogy a diákok olyan korszerű és alkalmazható ismereteket szerezzenek a képzésben, melyek segítségével könnyebben megállják helyüket a munkaerőpiacon (Bodnár és mtsai, 2017; Híves, 2006; Bajzát, 2011). A mérnökhallgatók esetében különösen nagy ez a kihívás, mivel a végzetteknek alkalmazkodniuk kell a rohamos technikai fejlődéshez is, hogy hely tudjanak állni a munka világában (Markes, 2006; Conlon, 2008; Lappalainen, 2009; Kolmos, 2006; Williamson et al., 2013).

Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy a különböző álláshirdetések milyen elvárásokat fogalmaznak meg a pályázókkal szemben. A megfelelő végzettség mellett alapvető elvárásként szerepel a jó kommunikációs és tárgyaló készség, a problémamegoldó képesség, a szervező és vezetői képesség, a határozott fellépés, a nagy teherbírás, az önálló munkavégzésre való képesség, a jó elemzőkészség, a kreativitás, a precíz munkavégzés, a rugalmasság, a csapatszellem, a nagyfokú motiváció, a sikerorientáció; az idegennyelv-tudás és a digitális kompetencia (Engler, 2004). Gyakori követelmény a munka világában, hogy a munkavállaló legyen képes akár a világ különböző pontjain dolgozó, eltérő kulturális háttérrel rendelkező munkatársakkal együttműködve megoldani problémákat, kidolgozni új projekteket. Mindez jó írásbeli és szóbeli kommunikációs készséget feltételez (Daruka, 2017).

Oktatási tapasztalataink és a 475 első éves mérnök informatikus hallgató körében végzett kutatásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok komoly hiányosságokkal küzdenek a soft skill-ek tekintetében, különösen a kommunikáció terén.

A tanulmány módszertani javaslatokat tartalmaz a mérnökhallgatók kommunikációs készségének fejlesztésére.