Diplomások pályakövetése az Óbudai Egyetemen, különös tekintettel a mérnöktanár képzésre

Előadó: Makó Ferenc

A szerző 30 éves tanárképzési munkatapasztalattal rendelkező oktató.

Előadás absztrakt:

A világ legsikeresebb iskolarendszereit vizsgáló kutatások szerint, meghatározó tényező abban a tanárok kiválósága. Ezt tükrözi vissza a finn, a lett, a japán, holland és lengyel oktatási rendszerekben, a tanárjelöltek kiválasztása, majd magas színvonalú képzése. Fontos aspektus továbbá, betanulási időszakuk mentori támogatása. A tanárképzés ilyen irányú minőségfejlesztése szempontjából, érdemi visszacsatolást jelent a képző intézmény számára, a Diplomás Pályakövető Rendszer felmérése, továbbá a munkaadói véleményalkotás, amelynek keretében az 1-3-5 éve végzett hallgatóink kérdőíves felmérésére kerül sor. Az elhelyezkedésre, a megszerzett diploma társadalmi, munkaerő-piaci értékének elismertségére, a szaktudás hasznosíthatóságára, a felsőoktatásból a munka világába történő átmenetre, a munkaerő-piaci életútra és az életpálya-építésre vonatkozó információkat: ISO 9001:2015 minőségügyi tanúsítási rendszer keretei között csatoljuk vissza a képzési főfolyamatok fejlesztésébe. Az egyetemi standard DPR vizsgálat keretében n=290 fő végzett mérnöktanárunk válaszadásának, továbbá 90 köznevelési intézményvezető véleményalkotásának feldolgozására került sor. A felmérés kulcsterületei: a tanári szaktudás színvonala, a munkaköri feladatok ellátásához kapcsolódó tanári készségek és képességek értékelése, a Berliner féle tanári professzionalizmus elemeinek vizsgálata, továbbá a munkaadói ajánlások köre voltak; a képző intézmény felé. A jelöltek szakmai felkészültségével - ötfokozatú skálán mérve-, x=4,24-4,90 átlagértékekkel; minden mért területen elégedettek voltak a munkaadók. A leggyengébb szintű, a pedagógiai kutatási-tervezési és fejlesztési feladatok végzésére történő felkészültség. A munkaköri feladatellátás területén az iskolai szereplőkkel való jó együttműködési készségeket és a munkamódszerek fejlesztését emelték ki. A kompetencia nívószinteket tekintve: a leggyengébbre az idegen nyelvtudás használatát (x=4,50), még a legmagasabbra a tanári pálya iránti elkötelezettséget, a segítő magatartást értékelték. A kvalitatív értékelés során, fejlesztendő területként jelölték meg a gyakorlatiasabb oktatást, a differenciált módszer-használatot, az innovatív fejlesztési feladatokra való felkészültséget. A tanulástervezés, tanulásszervezés és tanulástámogatás tanári kompetenciáinak fejlesztése ugyancsak fontos igényként fogalmazódott meg. A tanári professzionalizmust visszatükröző mutatók közül kiemelve: a gyors és pontos sémafelismerő készségek, a diákok általi kedveltség, a rutinszerű feladatvégzés mutatói - x=4,50-4,90 közötti eredményekkel - jó színvonalú mérnöktanári munkát tükröznek vissza. Ugyanakkor a gazdasági szféra erőteljes elszívó hatása folytán, mind kevesebb, jól felkészült mérnöktanár marad a tanári pályán, a szakképző intézményekben.