Érzelmi intelligencia mérésének és fejlesztésének lehetősége a pedagógus hallgatóknál

Előadó: Dr. Mészáros Attila

Egyetemi docens, pszichológus, mérnök-mérnöktanár, coach.
17 éve oktat a pedagógusképzésben és munkaerőpiaci környezetben. Aktív megvalósítója olyan képzéseknek, amely az oktatók rendszeres fejlődési, megújulási és közösségépítési lehetőségét biztosítja. Sok évet töltött el az Audi Hungaria Motor Kft-nél, mint mérnök és képző. Közel 11 éve kutatja a felsőoktatás HR fejlesztésének lehetőségeit és a nagyvállalatoknál alkalmazott HR fejlesztési módszerek alkalmazhatóságát az egyetemi szférában.

Előadás absztrakt:

Az érzelem egy természetes ösztönös állapot, amely a jelenlegi és múltbeli tapasztalatainkból és helyzeteinkből származik. Ezzel szemben az EQ az a képesség, készség és tudatosság, hogy ismerje, felismerje és megértse ezeket az érzéseket, hangulatokat és érzelmeket, és pozitív módon használja őket. Megerősíthető, hogy az EQ fokozza az önbecsülést, a jólétet, valamint a szakmai és személyes motivációkat. (Faltas, 2017)
Goleman (1995) azt állította, hogy a kognitív képesség (azaz az intelligencia) mintegy 20% -kal járult hozzá az élet sikeréhez, de a fennmaradó 80% közvetlenül az érzelmi intelligenciának tulajdonítható. A pedagógusoknak, akik a mindennapjaikat a tanulóik integratív szemléletű fejlesztésével töltik kifejezetten fontos érzelmi intelligencia mind a személyes, mind a szakmai fejlődésük szempontjából. Az érzelmi intelligencia közvetlenül befolyásolja a tanár teljesítményét, mint a sikeres oktatás értékelésének egyik jele. Ha az érzelmi intelligencia arra utal, hogy képes azonosítani és kezelni saját érzelmeit, valamint mások érzelmeit, akkor ennek a kutatása és fejlesztése a pedagógusok körében elsődleges.
Az előadásban bemutatásra kerül egy összehasonlító kutatás a nappali tagozatos pedagógus hallgatók és legalább 10 éve a pedagógus pályán lévő tanárok érzelmi intelligencia méréséről. (N=125)
A 2019-es kutatásban a Bar-On féle (EQ-i) és az Oláh féle (MMPK) validált kérdőíveket használtuk. A kutatás eredményeiből levonható, hogy a nappali képzésben lévő hallgatók EQ indexe szignifikánsan alacsonyabb a már oktató pedagógusokéhoz képest. A megküzdési stratégiák alskálásinál is jelentős eltérések tapasztalhatóak.
A nemzetközi kutatások is azt bizonyítják, hogy az EQ-t fejlesztő programok jelentős előnyökkel jártak az kognitív teljesítményben is. Ahol az EQ-t fejlesztették iskolákban a gyermekek 50 százaléka javított eredményeket ért el, és akár 38 százalékkal javította a pontszámok átlagát. Az EQ programok átformálták az iskolákat: a helytelen viselkedés esetei átlagosan 28 százalékkal csökkentek; 44% -kal a felfüggesztés és egyéb fegyelmi intézkedések 27% -kal. A hallgatók 63 %-a szignifikánsan pozitívabb viselkedést mutatott. A társadalomtudományi kutatás világában ezek a figyelemre méltó eredmények. Az EQ fejlesztés hatékonyságának jó része annak a hatásnak a következménye, hogy a gyerekek fejlődő neurális fejlődését javították, különösen a prefrontális kéreg végrehajtó funkcióit, amelyek kezelik a munkamemóriát. (Goleman, 1997)
A kutatásból kiindulva egy új tantárgyi program került kidolgozásra, ami a hallgatók érzelmi intelligenciájának a növelését tűzte ki célul. Az előadás második részében ennek a módszertani elemeinek a bemutatása történik meg.
Remélhetőleg a frissen végzett és magasabb EQ-val rendelkező hallgatók munkaerőpiaci sikerességét és a tanulóik eredményességét javítja ez az atipikus módszerekkel felépített új képzési program.