A tanulási eredmény alapú képzéstervezési megközelítés intézményi implementációja – egy hazai és két külföldi példa elemzése

Előadó: Dr. Pálvölgyi Krisztián

Felsőoktatáskutató és fejlesztő vagyok. 2012 és 2017 között az OFI munkatársa voltam. 2016-től oktatóként és képzésfejlesztést támogató szakértőként dolgozom a Budapesti Corvinus Egyetem. PhD fokozatomat 2019-ben szereztem neveléstudományi területen. Kutatási területeim: felsőoktatási képzési programok tervezése és fejlesztése; az Európai Felsőoktatási Térség képzési kultúrájának magyarországi implementációja; felsőoktatási szervezetek változási és szervezeti tanulási folyamatai

Előadás absztrakt:

Az európai felsőoktatási rendszerek harmonizációja és fejlesztése szempontjából meghatározó fejlemény az Európai Felsőoktatási Térség létrejötte. A térség formálódásának kulcseleme volt a Tuning Educational Structures in Europe projekt, melynek keretében 2000 és 2005 között kidolgozásra került az a tanulási eredményekre (learning outcomes) épülő képzéstervezési kultúra, ami ma az Európai Felsőoktatási Térség domináns megközelítésének tekinthető (González és Wagenaar, 2008). A TRENDS 2018 jelentés (Gaebel és Zhang, 2018) eredményei szerint 2018-ban a kutatásban vizsgált 295 európai felsőoktatási intézmény 76%-a már minden egyes képzését ebben a tanulási eredmény alapú logikában tervezte meg. Ez tehát egy európai szinten igen nagyhatású megközelítésnek tekinthető.

A tanulási eredmény alapú megközelítés implementálása 2016 óta áll a Budapesti Corvinus Egyetemen zajló képzésfejlesztési és képzésfelülvizsgálati tevékenységek középpontjában. A BCE Tanárképző és Digitális Tanulás Központja meghatározó szerepet töltött be ezekben a fejlesztési folyamatokban. Az elmúlt három év fejlesztési tapasztalati alapján egyértelművé vált a számunkra, hogy ennek a képzéstervezési és működtetési kultúrának az implementálása komoly szervezeti tanulást feltételez az implementáló intézményben, hiszen a megközelítés hátterében egy olyan kimenetorientált, hallgatóközpontú és tanulói tevékenységeket fókuszba állító pedagógiai paradigma húzódik, ami jelentősen eltér a Magyarországon – vagy akár a környező országokban – tradicionális felsőoktatási képzésfejlesztési és működtetési gyakorlattól.

A CEDEFOP 2016-ban publikálta annak a nemzetközi kutatásnak az eredményeit, amelyet a tanulási eredmény alapú szemlélet európai alkalmazásával kapcsolatban végeztek (CEDEFOP, 2016). E nemzetközi kutatásnak részét képezte több esettanulmány készítése is. Az esettanulmányok egy-egy felsőoktatási intézmény implementációs folyamatainak elemzésére vállalkoztak, az adott intézményi fejlesztések megértését segítő nemzeti szintű kontextualizáló elemek tükrében. Az esettanulmányok között volt szlovén (Traveller, 2014) és lengyel (Zub, 2015) felsőoktatási intézményben készített tanulmány is. Az előadás keretében ezen esettanulmányok legfontosabb tanulságait vetjük össze a Budapesti Corvinus Egyetemen zajló fejlesztések tapasztalataival, így adva betekintést a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztési kultúra Kelet-Közép-Európában zajló implementációjának mikroszintű folyamataiba.