A felsőkereskedelmi iskolák fejlődése hazánkban kialakulásuktól az első világháborúig

Előadó: Végh Ágnes

 

Előadás absztrakt:

„Magyarország fölemelkedésére csak három eszköz van: nemzetiség, közlekedés, és végre más nemzetekkel való kereskedési összekapcsolás.” (Széchenyi)

Miért kellett Széchenyinek, a főnemesnek ilyen sarkosan fogalmazni a 19. század első harmadában, miért volt olyan nagy belső és külső ellenállás a magasabb szinten képző kereskedelmi iskolákkal szemben?
Az akadályoknak legalább egy részét 1846-ra sikerült leküzdeni, amikor megnyílt a középfokú oktatási intézménynek is tekinthető József Ipartanoda, aminek volt kereskedelmi tagozata is. Ebből a tényből persze az is következik, hogy a közép-, később felsőfokú kereskedelmi szakképzés fejlődése elválaszthatatlan a műszaki szakképzésétől.
Az iskola nem állt fenn hosszú ideig, a pesti nagykereskedők nem érezték sajátjuknak, így 1857-ben új modellt valósítottak meg. A Pester Handelsakademie- Pesti Kereskedelmi Akadémia lett a hazai középfokú kereskedelmi szakiskola mintapéldája. Képzési céljai, tanterve, a hozzákapcsolódó gyakorlati év megegyezett a nagykereskedők igényeivel. Ez biztosította hosszú fennállását, illetve természetesen szerves fejlődését- a kornak, és a hivatalos kormányzati előírásoknak megfelelően.
Nagyon megható és érdekes tanulmányozni azokat a dokumentumokat, összefoglaló műveket, szakirányú folyóiratcikkeket, melyek tükrözik az iskola alapítóinak, vezetőinek elkötelezett, hozzáértő és állhatatos munkáját. Minden jól nyomon követhető, semmi sietség, átgondolatlanság nem érhető tetten. Példájukból ma is tanulhatunk.