Sajátos nevelési igényű hallgatók eredményessége a felsőoktatásban

Előadó: Hrabéczy Anett

Hrabéczy Anett, Neveléstudomány mesterszakos végzős hallgató vagyok a Debreceni Egyetemen. Kutatási témám középpontjában a sajátos nevelési igényű hallgatók felsőoktatásba való bekerülési és bentmaradási esélyei állnak.

Előadás absztrakt:

A felsőoktatási expanziónak köszönhetően megjelentek az egyetemeken a szakirodalom által (Attewell, Lavin, Domina & Levey, 2007; Harper & Quaye, 2009; Pusztai, 2011) nem tradícionális hallgatóknak nevezett csoportok (Fenyves et al., 2017), közöttük a sajátos nevelési igényű hallgatók (Pusztai-Szabó, 2014). Ezen csoportok esetében a felsőoktatásból való lemorzsolódás esélye magasabb, így a felsőoktatás azon feladatát, hogy kiegyenlítse a társadalmi egyenlőtlenségeket az expanzió által, a lemorzsolódás következtében mégsem képes hatékonyan ellátni (Fenyves et al., 2017). Hazai viszonylatban elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű hallgatók létszáma növekszik a felsőotatásban, arányaikat tekintve azonban alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek a nem fogyatékossággal élő népességnél. A fogyatékossággal élők körében az utóbbi években ugyan jelentősen növekedett a legmagasabb befejezett iskolai végzettség (Laki, 2017), a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a fogyatékossággal élő népesség mindössze 9%-a rendelkezik diplomával. Szükséges tehát, hogy elérhetőbbé tegyük számukra a felsőoktatást, hiszen a végzettség növekedésével a munkaerőpiaci elhelyezkedésük esélye is jelentősen növekedhet (Laki, 2017). Ugyan a felsőoktatási törvény számos ponton kitér a fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének biztosítására a felsőoktatásban, mégis kérdéses, ezeket az intézkedéseket hogyan érzékelik az érintettek, és milyen az intézmény és a sérült hallgató közti kommunikáció. Jelen kutatásunk kvalitatív és kvantitatív eredményei alapján információkat kapunk többek között a sajátos nevelési igényű hallgatók által látogatott képzési területek összetételéről, eredményességükről a felsőoktatásban, valamint a megkérdezettek tanulmányi életútja során tapasztaltak, és a felsőoktatásban megvalósuló esélyegyenlőség eredményességre gyakorolt hatásáról és ezek összefüggéseiről.