A migrációról másképpen

Előadó: Czékus Géza

Nyugalmazott egyetemi tanár, aki általános iskolai, majd középiskolai, főiskolai , illetve egyetemi tanárként működött több, mint 42 éven át. Alapképzettsége biológia, a biológia tudományok doktora (Szeged, 1985., Újvidék, 1991). Érdeklődési területei: embertan, szakmódszertan, botanika, temető.Több, mint 30 kötete (főleg tankönyvek és segédkönyvek, de van 4 monográfia is) és mintegy 400 cikke jelent meg. Elsőként publikálta egy páfrányfaj, illetve az átoktüske szerbiai előfordulását.

Előadás absztrakt:

Ma talán az egyik leggyakrabban használt szavunk a migráció. A ma emlegetett „népvándorlást” megelőzte és vele együtt ma is folyik egy természetes, biológiai migráció. Ősidők óta jellemző ez az élővilágra: legyen az egy állat-, vagy növényfaj, de maga az emberi faj is migráció által foglalta el a lakható földrészeket. A biológusok általában két fogalmat különböztetnek meg a mozgásokra vonatkozóan: migráció – nagyszámú egyed mozgása (vándorlása) egyik helyről a másikra. A másik a diszperzió, szétszóródás, az egyedek egymástól való eltávolodása (pl. vándormadarak, rovarok, halak, a selyemkóró vagy a zöld juhar terjedése). Biológiai értelemben a migrációnak óriási szerepe volt és van az evolúcióban, ugyanis az új feltételekhez alkalmazkodott és elszigetelt migránsok adták az evolúció genetikai alapját. Az ember, növények és állatok migrációjában vannak közös vonások. Elsősorban az okok: az igények, az élőhely minőség-változása, a megélhetés biztonsága, a minél kisebb versengés eshetősége. Jelen cikkünk a teljesség igénye nélkül a migráció biológiai értelmezésével foglalkozik az emberi migrációkat is beleértve.