Tanárok ön- és diákok általi értékelése a mentorálás szolgálatában

Előadó: Fűzi Beatrix

Érdeklődésem és kutatásaim középpontjában a tanári munka minőségének vizsgálata és mentorálással való fejlesztése áll. 

Előadás absztrakt:

A tanári életpálya-modellhez kapcsolódó minősítési eljárás élénk érdeklődést keltett a tanári munka formális szempontokon túli minőségjellemzőinek vizsgálata és fejlesztése iránt.
Kutatásom egy budapesti iskola tantestületének és vezetőinek saját kezdeményezésére indult, majd elnyerte az Új Nemzeti Kiválósági Program támogatását is. Egyik célja, hogy a tantestület tagjainak munkájáról látlelet készüljön, mely előkészíti és megalapozza az egyénre szabott fejlesztést, mentorálást, amennyiben az szükséges.
Előadásomban a kutatás egy kisebb része kerül bemutatásra, melyben kilenc tanár önmagáról készített SWOT analízisét hasonlítom össze az általuk tanított csaknem valamennyi – összesen 603 – diák által megfogalmazott erősségekkel és gyengeségekkel. A feltárt különbségek okait a tanárok óráinak – összesen 51 db – látogatásával és ún. szenzitív tanításelemzésével (Suplicz, 2011) igyekeztem megtalálni.
Az adatgyűjtés eszközei korábbi kutatásaim során kerültek kidolgozásra. (Fűzi, 2011, 2012, 2016) A SWOT analízisben három szintre tagoltan kértem erősségeik és gyengeségeik összefoglalására a tanárokat: 1. a pedagógiai, szakmai tudás kognitív szintje, 2. a tanári szerepmodell szintje, 3. a diákokkal kialakított kapcsolat szintje. A tanulók egy kérdőív részeként szabadon fogalmazhattak meg három erősséget és gyengeséget tanáraik munkájával kapcsolatban. A kapott szöveges válaszok elemzése főként kvalitatív eljárások – pl. tartalomelemzés – segítségével történt.
A tanári munka minőségének megítélése a tanárok és tanulók kérdőívei segítségével megállapítható három indikátoron alapult: a tanár elfogadottsága, eredményessége, továbbá a tanár és a diákok közérzete a közös órákhoz kapcsolódóan. (Fűzi, 2012) Az összehasonlító tartalomelemzés következtetései elgondolkodtatók a kvantifikálható eredmények tükrében is.
Minél magasabb szintet ér el egy tanár munkája a minőséget jelző indikátorok szerint, annál nagyobb egyezés fedezhető fel az önjellemzése és a diákok általi jellemzése között. Kiemelendő, hogy az esetleges problémákra is igaz ez: például a diákok által jelzett problémát a tanár is említi gyengeségei között. Ezekben az esetekben a gyengeségek szinte kizárólag a kognitív szinten jelennek meg például rendezetlen, rosszul jegyzetelhető táblavázlat, a feladatok pontatlan, hiányos instrukciója formájában.
Minél kevésbé színvonalas a tanár munkája az indikátorok alapján, annál több eltérés mutatható ki saját és diákjai általi megítélése között. Így például a tanulók által sérelmezett elem a tanár SWOT analízisében nem, vagy éppen az erősségek között szerepel. A gyengeségek többnyire a szerepmodell, esetenként a diákokkal való viszony szintjén jelennek meg. Például sok részletre kiterjedő, permanens ellenőrzés és értékelés az órákon, ambivalens megnyilvánulások a tanár részéről.
Az előadásban esettanulmányok formájában mutatom be, hogy az eltérések okainak meghatározását, hogyan teszi lehetővé a szenzitív tanításelemzés, előkészítve ezzel a mentorálást.