Leendő mérnökök véleménye a munkaerőpiac elvárásairól

Előadó: Holik Ildikó

Az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjának egyetemi docense.

Előadás absztrakt:

Napjaink felsőoktatásának egyik kiemelt célja hallgatók felkészítése a sikeres munkavégzésre. Az utóbbi években több hallgatói kompetenciamérésre is sor került, melyek a hallgatók elhelyezkedéséhez kötődő kompetenciákra irányultak (Biró – Csányi – Vincze, 2007; Hercz – Koltói – Pap-Szigeti, 2013), ezen kívül azt vizsgálták, hogy a hallgatóknak milyen munkavállalási céljaik vannak, milyen kompetenciákat látnak ehhez szükségesnek, és hogyan szolgálja a képzés a későbbi sikeres életpályát (Kiss – Lerner – Lukács, 2010).
Az előadásban bemutatjuk azokat a kutatási eredményeinket, amelyek leendő mérnökök véleményét térképezik fel a munkaerő-piaci elvárásokról.
Kutatási kérdésként azt fogalmaztuk meg, hogy milyen kompetenciákat tartanak szükségesnek a vizsgált mérnökhallgatók a munkaerőpiacon, és megítélésük szerint melyek azok, amelyekkel rendelkeznek.
A kutatást a 2016/2017-es és a 2017/2018-as tanévben végeztük, összesen 475 első éves mérnök informatikus hallgató körében.
A vizsgálathoz egy álláshirdetések és más felsőoktatási kompetenciamérések alapján összeállított 24 tételes listát alkalmaztunk. Egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a hallgatók szerint az adott kompetencia mennyire szükséges leendő szakmájukhoz, másrészt mennyire rendelkeznek jelenleg az adott kompetenciával. A két kompetencialista megbízhatósága jónak bizonyult (a Cronbach alfa értékek: 0,860 és 0,872).
A hallgatók véleménye szerint leginkább a problémamegoldó készség szükséges a leendő szakmájukhoz (5 fokú skálán 4,9-es átlag). Szintén nagyon fontosnak tartották az összefüggés-megértési képességet (4,8) és a megszerzett tudás alkalmazásának képességét (4,77). Úgy vélték, hogy legkevésbé az íráskészség (2,97), az önismeret (3,2) és a konfliktuskezelés (3,23) lesz számukra szükséges a munkaerőpiacon.
A válaszadók (megítélésük szerint) leginkább a megszerzett tudás alkalmazásának képességével (3,97) és az összefüggés-megértési képességgel (3,95) rendelkeznek. Mivel az értékelt tulajdonságokra adott átlagpontszámok egyike sem éri el a 4-es értéket az 5 fokú skálán, e területek fejlesztése fontos szerepet játszik a képzésben.
A legnagyobb különbséget a jelenlegi és a munkaerőpiacon szükséges kompetenciák között a figyelem-koncentráció, a problémamegoldó készség és a tanulási képesség esetében tapasztaltunk (Wilcoxon-próba alapján p=0,000), tehát ezeken a területeken feltétlenül szükséges a kompetenciafejlesztés.
A mérnökhallgatók munkaerő-piaci felkészítését olyan kurzusok segítenék elő, amelyek az önismeretet helyezik középpontba, és amelyek változatos módszerekkel fejlesztik a problémamegoldó gondolkodásukat. A gyakorlati ismereteket előtérbe helyezése hozzájárul ahhoz, hogy olyan ismereteket szerezzenek a hallgatók a felsőoktatásban, amelyeket jól tudnak hasznosítani a munkaerőpiacon.