A negyedik ipari forradalom és hatása az oktatásra

Előadó: dr. Kadocsa László, dr. Gubán Gyula

Gubán Gyula professor emeritus, a Budapes Műszaki Egyetem szerzett műszaki tanári diplomát 1970-ben és azóta dolgozik a szakképzés, szakmai tanárképzés területén. Jelenleg a Dunaújvárosi Egyetemen a szaktanárképzés területén tantárgypedagógiai kutatással foglalkozik.
Kadocsa László professor emeritus a Budapes Műszaki Egyetem szerzett műszaki tanári diplomát 1971-ben. Azóta a Dunaújvárosi Egyetemen, a szakképzés és szakmai tanárképzés területén dolgozik.

Előadás absztrakt:

Az emberi fejlődés eddig három ipari forradalmat élt meg. Az első ipari forradalom a 18. század végén a mechanikai termelőrendszerek megjelenésével tette lehetővé a forradalmi fejlesztéseket. A fejlődésnek ezt követően a vegyészet, az elektromos energia, az acélipar megjelenése és elterjedése adott újabb lökést. A harmadik ipari forradalom esetén az automatizálás volt a kulcs elem, melyet jelenleg egy teljesen új, negyedik ipari forradalom váltott fel. A legújabb ipari forradalom, az ipar 4.0 egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával.
Elektronika, informatika, telekommunikáció, e-járművek, intelligens rendszerek és szemléletmódok, automatizálás, robottechnika, számítástechnika – csak néhány kiragadott példa, amely fémjelzi az „Ipar 4.0”, jelenleg is zajló ipari forradalmat, amelyhez a felsőoktatásnak, a műszaki képzésnek, és a szakmai tanárképzésnek egyaránt fel kell nőni. Elfogadottá vált az a megállapítás, hogy csak egy olyan oktatási rendszer biztosíthatja a versenyképes tudást a jövőben, amely képes a folyamatos megújulásra, hiszen a mai általános iskolások közel 65 százaléka ugyanis olyan munkakörökben dolgozik majd, ami ma még nem is létezik. Emellett naponta új munkakörök jönnek létre, és a hagyományos munkakörök egy részét pedig az automatizáció veszi át.
Előadásunkban ennek a rendkívül gyors fejlődésnek néhány felsőoktatási következményére kívánunk rávilágítani, valamint szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az elkerülhetetlen innovatív elemekre, amelyek a műszaki képzés különféle szintjein megjelennek. Röviden kitérünk arra a folyamatban lévő kutatásra is, amely a szaktanárképzésben alkalmazott szakmódszertan könyveket elemzi, hasonlítja össze, arra keresve a választ, volt/van-e hatása az ipari forradalmaknak a módszertani kultúrára? Tudunk-e megfelelő módszertani támogatást nyújtani a szakmai pedagógusképzésben?