Mérnöktanár hallgatók pályakövetése az Óbudai Egyetemen

Előadó: Makó Ferenc

A szerző a tanárképző központ megbízott oktatási igazgatója, aki közel 30 éve résztvevője a hazai szakképzés- és mérnöktanár képzés fejlesztésének. A Központ minőségügyi megbízottjaként: elkötelezett a munka világa- és az oktatás együttműködése, valamint a képzés minőségfejlesztése iránt.

Előadás absztrakt:

A világ legsikeresebb iskolarendszereit vizsgáló kutatások szerint meghatározó tényező abban a tanárok kiválósága. Ezt tükrözi vissza a finn, a lett, a japán, a holland és a lengyel oktatási rendszerekben a tanárjelöltek kiválasztása, majd magas színvonalú képzése. Meghatározó tényező továbbá mentori támogatásuk. A tanárképzés fejlesztése szempontjából, érdemi visszacsatolást jelentenek a Diplomás Pályakövető Rendszer felmérései, továbbá a munkaadói véleményalkotás.
A DPR vizsgálat keretében a végzősök és 1-3-5 éve végzettek, illetve a munkaadói oldalról a köznevelési intézményvezetők (n=70) kérdőíves felmérésére került sor.
A DPR felmérés keretében feltártuk: az elhelyezkedési lehetőségeket, a szaktudás hasznosíthatóságát, továbbá a tanári kompetenciák fejlesztésével és a tanulás-támogatással kapcsolatos megelégedettséget. A mérnöktanári diploma munkaerő-piaci értékét jól tükrözi, hogy az biztos elhelyezkedési lehetőségeket nyújt, a képzés ténylegesen azokat a kompetenciákat fejleszti, amelyek az ellátott munkakörökhöz alapvetően szükségesek. Az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, a rövid ciklusú szakirányú továbbképzés azonban további igényként fogalmazódik meg részükről.
A munkaadói felmérés kulcsterületei voltak: a tanári szaktudás színvonala, a munkaköri feladatok sikeres ellátásához kötődő tanári készségek és képességek értékelése, a munkaadói ajánlások gyűjtése és a Berliner-féle (2004) tanári professzionalizmus jellemzőinek vizsgálata.
1) A jelöltek pedagógiai-metodikai felkészültségével (ötfokozatú skálán mérve) M=4,24-4,90 átlagértékekkel, minden mért területen, alapvetően elégedettek voltak a munkaadók.
2) A munkaköri feladatellátás területén az iskolai szereplőkkel való jó együttműködési készségeket és a munkamódszerek fejlesztését emelték ki. Leg-gyengébbre a kutatási-tervezési és fejlesztési feladatok elvégzésére történő felkészültséget minősítették.
3) A kompetencia nívó-szinteket tekintve: a leggyengébbnek az idegen nyelvtudás használatát, legmagasabbra a tanári pálya iránti elkötelezettséget, a segítő magatartást értékelték.
4) A kvalitatív értékelés során, fejlesztendő területként jelölték meg a gyakorlatiasabb oktatást, a differenciált módszer használatot, az innovatív fejlesztési feladatokra való felkészültséget, a tanulástervezés-, tanulásszervezés és tanulástámogatás kompetenciáinak fejlesztését.
5) A tanári professzionalizmust visszatükröző mutatók közül a gyors és pontos séma felismerő készségek, a diákok általi kedveltség, a rutinszerű feladatvégzés mutatói (M=4,50-4,90 közötti átlag-eredményekkel) színvonalas mérnöktanári munkát tükröznek vissza.
Ugyanakkor a gazdasági szféra erőteljes elszívó hatása folytán, mind kevesebb, jól felkészült mérnöktanár marad a tanári pályán, amely a szakképzési rendszer számára újabb kihívást jelent.