A gyógypedagógus-képzés helyzete és fejlődése az elmúlt 10 évben
Előadó: Márkus Eszter PhD
Márkus Eszter PhD, oligofrénpedagógia-szomatopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, főiskolai docens, oktatási ügyek dékánhelyettese. 26 éve oktat a gyógypedagógus-képzésben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, szűkebb szakterülete a mozgáskorlátozott emberek gyógypedagógiája (szomatopedagógia), illetve a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek gyógypedagógiája. 10 éve a Kar oktatási dékánhelyettese, e feladatkörben a képzés folyamatos monitorozása és fejlesztése a legfőbb célja.
Előadás absztrakt:
A gyógypedagógus-képzés a köznevelés, továbbá az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatok számára képez szakembereket, akik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, a speciális szükségletű felnőttekkel foglalkoznak. Az elmúlt tíz évben komoly változások jellemezték mind a felsőoktatást mind a köznevelést, ami a gyógypedagógus-képzés számára a rugalmas alkalmazkodást és a folyamatos megújulást tette szükségessé, mind a képzési szerkezet, mind pedig a képzési tartalmak vonatkozásában.
Az előadásban az elmúlt 10 év legszembetűnőbb változásait követhetjük nyomon. A gyógypedagógus-képzés országos adatainak (felvételi jelentkezési és egyéb képzési adatok) elemzése alapján megállapítható, hogy a képzés iránti igény érzékenyen reagált a köznevelés területén tapasztalható jogszabályi előírások folyamatos változásaira. Országosan évről-évre nő a gyógypedagógia szakra jelentkezők száma, melynek hátterében a gyógypedagógus szakemberek iránt egyre növekvő és változó területi igény állhat. A fenntartói, ágazati és feladat-ellátási helyzet változásaira jó példával szolgálnak az elmúlt harminc évben szomatopedagógia szakon/szakirányon végzett szakemberek körében 2017-ben készített kérdőíves pályatükör-felmérés eredményei. A változásokban a felsőoktatás jogszabályi hátterének és rendszerének átalakulása, illetve a pedagógus-életpálya bevezetése is komoly szerepet játszott.
A pedagógusképzés fontos feladata az állandó megújulás, a gyógypedagógus-képzésben mindig folyamatosan jelen volt és van az innováció igénye. A megújulást nemcsak a szűkebb szakterületen (sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelés, oktatása) felmerült újabb ás újabb kihívások és feladatok motiválják, hanem a gyógypedagógia- és a fogyatékosság-tudomány fejlődése is.
A 139/2015. Kormányrendelet hatására a képesítési és kimeneti követelmények tanulási eredményekben kerültek megfogalmazásra, ennek következtében lehetőség nyílt a gyógypedagógia alapképzési szak tartalmának aktualizására, amit többet között a 2011. évi köznevelési törvény is indukált. A képesítési és kimeneti követelményeket rögzítő 18/2016. EMMI rendelet megalkotása során a szükséges új kompetenciák is helyet kaptak.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar az elmúlt másfél évben egy strukturáltan felépített, tanulási eredményekből kiinduló teljes képzési program átalakítást valósított meg. A képzés szerkezeti és tartalmi átalakulása igyekszik megtartani az értékes hagyományokat, s ezzel együtt megfelelni a modern szakmai kihívásoknak és a tudományosságnak. A cél olyan tudományosan megalapozott szaktudással felvértezett szakemberek képzése, akik mindennapi gyakorlatukban rugalmasan adaptálható kompetenciákkal rendelkeznek, ezzel együtt képesek a tudomány továbbfejlődését is szolgálni.