
Előadó: Németh Tünde - Imre Angéla - Gombos Péter - Baranyi Ildikó
A szerzők az ELTE gyógypedagógiai karának, valamint a Kaposvári Egyetem oktatói.
Előadás absztrakt:
Az olvasás elsajátításának sikerességét nagyban befolyásolja az anyanyelvvel kapcsolatos tudásunk. Ép hallás esetén a beszédészlelési és beszédmegértési folyamatoknak döntő szerepük van az olvasástanulásban. Ma Magyarországon mintegy 700 000 ember él, aki valamilyen mértékben halláskárosodott. Az anyanyelv, ezen belül az írott nyelv elsajátításának folyamatában meghatározó tényező többek között a hallás romlásának mértéke, típusa, a hallássérülés felfedezésének időpontja, a megfelelő segédeszközzel való ellátás ideje és minősége (hallókészülék, cochleáris implantátum).
Hogyan hat ez a károsodás az olvasás minőségére és az olvasott szöveg megértésére? Korábbi vizsgálatunk során különböző korú és különböző mértékben hallássérült tanulók szövegértését vizsgáltuk 3 korcsoportban, kontrollcsoportként a hallássérült iskolásokhoz igazított normál fejlődésű gyermekek eredményeit használtuk. Az eredmények a mi vizsgálatunkban egyértelműen azt mutatták, hogy a hallássérült tanulók szövegértése jelentősen gyengébb a tipikus fejlődésű társaiknál.
Jelen kutatásunkban néhány más, kis mintán elvégzett kutatás tapasztalatai alapján a kérdés módszertani hátterét vizsgáljuk. Hogyan javítható ez a lemaradás? Mekkora szerepe van a sikeres szövegértő olvasásban a korai fejlesztésnek, milyen (főleg nyelvi) előkészítésre van szükségük a hallássérült gyermekeknek? Hogyan történik az olvasástanítás az említett célcsoportban? Mennyiben változik a módszertan az alapján, hogy a tanítás integrált vagy szegregált csoportban folyik?
Vizsgálatunk információkat nyújt a hallássérültek szövegértésével foglalkozó, elsősorban integrált csoportban oktató kollégáknak, valamint alapját adhatja olyan tovább kutatásoknak, melyek e speciális csoport hatékony olvasásfejlesztését s az ehhez szükséges módszerek kidolgozását tűzik ki célul.