Az általános iskolai testnevelés megújult célrendszerének vizsgálata az észak-alföldi régióban

Előadó: Szabó József, Fintor Gábor

Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programból Szabó József egyetemi docens, Fintor Gábor doktorjelölt.

Előadás absztrakt:

Az általános iskolai tanulók testi, lelki, szellemi egészségében a rendszeres, így a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő testmozgás elengedhetetlen fontossággal bír (Csányi-Révész, 2015). Ugyanakkor az általános- és középiskolai évek alatt a sportolás egyre inkább háttérbe szorul (Sallis és mtsai, 2000; Kovács, 2015). Számos kutatás azt igazolja, hogy a gyermekkorban szerzett értékek nagyban meghatározzák a felnőttkori életvitelt (Barnett és mtsai, 2008; Shepard és mtsai, 2013). A sporttal történő szocializáció a köznevelésben csaknem kizárólag az iskolai testnevelés és sport révén valósul meg (Rétsági, 2015), melynek rangja a mindennapos testnevelés bevezetésével felértékelődött (Hamar, 2016). Előadásunk elméleti alapját a sportszocializáció (Földesiné, 2008), és a beavatkozások hatásait vizsgáló implementációs kutatások jelentik (Halász-Fazekas, 2012; Fullan, 2015). Kutatásunk célja, hogy feltárjuk, hogyan befolyásolja az intézményes keretek között zajló mindennapos testnevelés az általános iskolások sportolási szokásait, ezzel rávilágítva arra, hogyan hat az iskola mint komplex intézményrendszer keretében napi rendszerességgel folyó testnevelés az iskola falain kívül zajló fizikai aktivitásra.
A kutatás mintavételi kerete az észak-alföldi régió. A minta a használt szempontok alapján az észak-alföldi régióra vonatkozóan megyei, településtípus szintű és diákszám alapján reprezentatív mintának tekinthető (n=1153). A saját kérdőíves adatgyűjtés 2016. január-márciusban zajlott. Célunk, hogy rávilágítsunk azokra a szocializációs tényezőkre, amelyek befolyásolják a fizikai aktivitás gyakoriságát, hisz ezzel párhuzamosan hangsúlyossá tesszük annak funkcióját az egészséges életmód kialakítása kapcsán. Vajon milyen szerepet játszik a korcsoport életében a szabadidőben végzett rendszeres fizikai aktivitás? Egyáltalán mi jellemzi sportolási szokásaikat a testnevelésórán kívül?
Megállapíthatjuk, hogy a fiúk még mindig többet és rendszeresebben sportolnak, mint a lányok, ugyanakkor az életkor előrehaladtával megfigyelhető a csökkenés. A rendszeresen sportoló és gyermekkorukban is sportoló szülők gyermekeinél a szülői hatás minden évfolyam esetében kiemelkedő eredményeket mutat. A kistelepülésen élő, nem sportoló szülők gyermekeinél a pedagógusok szerepe, az ingyenesség és a sportolási lehetőségnek az iskolában történő megvalósítása jelentheti a diákok testnevelésórán kívüli sportolási gyakoriságának növekedését.
A testkultúra a kultúra szerves részét képezi, ezért a sport értékeinek elsajátítása, befogadása, életmódelemmé válása kulturális tőkét jelent. Ez pedig hozzájárulhat a társadalmi mobilitás előmozdításához.