Önálló tanulás szervezése informatikai keretrendszerekben

Előadó: Fülöp Márta Marianna

mérnök-informatikus mérnök-tanár, tehetségszakértő, PhD hallgató, BME Közoktatási Vezető Szakirányú Továbbképzési szak hallgatója

Előadás absztrakt:

Az informatikai keretrendszerek többféle önálló tanulásszervezésnek is keretet adhatnak. A „hagyományos”, a távoktatást, egyéni felkészülést támogató szerepkörük mellett, lehetnek tananyagtárak, de megjelenhetnek új módszertanok: pl. a „fordított tanterem” módszer kereteiként is.
A „Megfordított osztályterem” (Flip IT!) a tanítási-tanulási folyamatban a tanítási, illetve a tanulási elemek időbeni megfordítására épül, olyan pedagógiai modell, amelyben pedagógusok a tanórát megelőzően a diákok rendelkezésére bocsátják az óra tananyagát. A diákok otthon megismerik, befogadják ezt a tananyagot és ezt követően a tanórán, az osztályteremben, kollaboratív és interaktív módszerekkel feldolgozzák, erősítik meg az új ismereteket. Ilyen módon az otthoni „passzív” ismeretszerzést a tanteremben egy társas tanulással, a téma közös megbeszélésével, a házi feladat gyakorlásával zajló „aktív” tanulási szakasz követi.
A „megfordított osztályterem” módszertani újítás nem igényel új erőforrás-bevonást, a fejlesztések beépülhetnek már működő keretrendszerbe (pl. a Moodle keretrendszerbe). Az innováció az új szemléletben, az új megközelítésben áll és áthatja a teljes tervezés, szervezés, értékelés folyamatát.
Az otthoni tanulást, ismeretszerzést szolgáló tananyagoknak motiválóknak, látványosaknak kell lenniük, előnyben kell részesíteniük a vizuális tartalomközvetítést és a digitális pedagógia korszerű módszereit. A diákoknak kínált tananyagok lehetnek nyitott oktatási segédanyagok (videók, prezentációk), releváns adatok, hírek, érdekességek, újdonságok oldalaiból összeállított linkgyűjtemények, de lehetnek a pedagógus saját készítésű tananyagai is.
A tananyagok összeállításakor teret kaphat a differenciálás és az öndifferenciálás, így a módszer egyaránt alkalmas a tehetséggondozásra és felzárkózásra is. Egyetemes tervezéssel pedig figyelemmel lehetünk az eltérő információfeldolgozású diákok egyéni szükségleteire is.
Úgy gondolom, hogy a „megfordított osztályterem” módszer sikerességének kulcsa, hogy a pedagógusok könnyen állíthassák össze azt a korszerű digitális tananyagot, amit a diákok rendelkezésére bocsátanak. Így alapvető feltétel, hogy a pedagógusok legyenek nyitottak a digitális pedagógia nyújtotta új lehetőségekre: legyenek járatosak ebben, illetve legyenek nyitottak ezek megismerésére és alkalmazására.
Előadásban bemutatom azt a 2017-ben 111 fő pedagógus megkérdezésével zajló kutatást, ami azt igazolja, hogy a pedagógusokban van nyitottság arra, hogy tananyagszerkesztővé váljanak és egyre tudatosabbak a digitális tananyagok jellemzőivel kapcsolatosan.
Kitérek tervezett jövőbeni kutatásokra is, amelyek azt vizsgálják majd, hogy az új módszertan bevezetését követően, ennek hatására: változik-e a tanulók tanulási motivációja; az új módszertan hatással lesz-e a pedagógusok óratervezésére, valamint DIGCOMP és IKER szerinti digitális kompetenciájuk fejlődésére.