Különleges bánásmódot igénylő középiskolás diákok társas kapcsolatainak vizsgálata

Előadó: Herbainé Szekeres Erika, Szekeres Ágota

Herbainé Szekeres Erika
A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézményében dolgozom logopédusként. 2013 óta vagyok tagja az Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézetben működő szakmai műhelynek.
Szekeres Ágota
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézetében dolgozom adjunktusként. Kutatásaimat 2014 és 2017 között a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatta.

Előadás absztrakt:

A gyerekeknek, fiataloknak különösen fontos a társakkal való együttlét minősége. Ettől jelentősen függ a szociális kompetencia fejlődése, az érzelmi biztonság megtalálása, és az én - érvényesítés lehetőségének megélése a kortárscsoportban (Vajda, 2004). A kortársak, barátok referenciális szerepe az énkép alakulásában is meghatározó, az integráltan tanuló diákok esetében pedig kiemelt jelentőséggel bír.
Összesen 7 osztályt (8. - 11. osztályfok között) vizsgáltunk 3 intézményből (1 állami iskola, 2 egyházi iskola). A minta elemszáma 230 fő volt, ebből 110 fő fiú és 120 fő lány, közülük 10 fő különleges bánásmódot igénylő (8 SNI, 2 kiemelten tehetséges) tanuló. A mintavétel és az adatok elemzése a SMETRY rendszerrel történt, mely a Mérei-féle többszempontú szociometrián alapszik. Jelen kutatásban az integrált tanulók társas kapcsolatait, szociometriai státuszát vizsgáltuk a kölcsönös rokonszenvi választások, valamint a nem viszonzott rokonszenvi választások száma, iránya, illetve az integrált diákok nemének és életkorának figyelembe vételével.
A vizsgált 10 tanuló közül mindegyiknek van kölcsönös kapcsolata az osztályában: 4 fő láncban, 3 fő párban, 3 fő zárt alakzatban helyezkedik el. Az egyénekre jutó kapcsolatok számát és erősségét tekintve az integrált diákok felénél alacsonyabb értékeket kaptunk, mint a többi integrált-, és a többségi tanulóknál.
A nem viszonzott rokonszenvi választások számában nincs különbség a fiúk és a lányok között, de az „irányukban” igen. Az integrált lányok kevésbé akarnak fiúkkal barátkozni, inkább a saját nemükhöz tartoznának. Az integrált fiúk – főleg a rosszabb szociometriai helyzetben lévők – pedig ugyanolyan arányban nyújtanak baráti kezet fiúk és lányok felé.
Hasonló eredmények születtek azonban a nemek között az általuk támasztott, illetve a feléjük irányuló nem realizálódott kapcsolódási igények tekintetében: mind a fiúknál, mind a lányoknál kevesebb általuk igényelt kapcsolat jön létre, mint amennyi a feléjük érkező kapcsolódási igényekből megvalósul. A „kifelé menő” választások szerint az integrált fiúk és lányok főleg a magasabb szociometriai státuszú társaik barátságát szeretnék birtokolni, míg irántuk leginkább azonos, vagy alacsonyabb társas helyzetben lévő társaik érdeklődnek.
Az eredmények azt mutatják, hogy a szociometria jól alkalmazható módszer a középiskolás korosztályban is. A támogatására létrejött SMETRY rendszer pedig a társas kapcsolatok rendkívül differenciált, és sokoldalú megközelítését, elemzését teszi lehetővé. Az egyénekről, vagy az osztály egészéről kapott jellemzők egyaránt segítenek a pedagógusoknak a közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok kijelölésében; a csoportkohézió erősítésében, a kirekesztés megszüntetésében.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: A kutatást a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatta.