A kereskedelmi szakképzés dilemmái

Előadó: Neubauer Katalin

1992-től a kereskedelemben dolgoztam. A kereskedelem szerkezetének alakulását, annak gazdasági hatását figyelemmel kísérem. A kereskedelmi szakmában való kibontakozásom, szakmaszeretetem arra inspirált, hogy a szakképzéssel is foglalkozzam. Fontosnak tartom, hogy a diákok megismerjék a szakma sokszínűségét és az abban rejlő fejlődési lehetőségeket. Jelenleg az MNKSZ főtitkára vagyok és segíteni próbálok minden olyan folyamatot, amely a kereskedelmi szakma presztízsének felemelkedését jelentheti.

Előadás absztrakt:

Témaválasztásomat az motiválta, hogy feltárjam a magasabb színvonalú eladói munka elérésének lehetősét a hazai kiskereskedelemben. Ahhoz, hogy a kereskedelmi szakképzés helyzetét érdemben tudjam vizsgálni szükségem volt megismerni a szakképzési környezetet, a szakiskolák és a gyakorlati képzőhelyek képzési módszereit.

Elemzésemben elsősorban a szakmai vizsgakövetelményekre, kerettantervre és a képzéshez rendelkezésre álló szakmai tananyagokra, az OKJ-ra, illetve a szakképzési törvényre és a törvényhez kapcsolódó rendeletekre támaszkodtam. Fontosnak tartottam megvizsgálni a hazai duális képzés bevezetésével kapcsolatosan készült tanulmányokat, folyóirat cikkeket, szakképzéssel kapcsolatos jelentéseket és a hazai duális szakképzés mintájaként szolgáló német szakképzési rendszert.

Az összegyűjtött forrásanyagok tanulmányozása után úgy ítéltem meg, hogy a magasabb színvonalú eladói munka elérhetőségére irányuló kutatást elsősorban a duális képzésben kulcsfontosságúnak tekintett gyakorlati képzőhelyeknél kell végeznem.

A kutatás alapkérdéseit, mint feltételezéseket az alábbiak szerint fogalmaztam meg:

1. A kereskedelmi vállalkozások, mint munkaadók számára fontos lenne, hogy az eladóképzés során a tanulók vevőorientált viselkedéskultúrát és eladástechnikát sajátítsanak el.
2. Az eladóképzés nem minden tekintetben felel meg a piaci igényeknek.
3. A szakiskolában végzett eladók motiváltabban érkeznének a munka világába, amennyiben a képzés során, a gyakorlati képzőhelyeken töltött idő alatt érdemi, szakmai munkák gyakorlásával biztos szaktudást szereznének.
4. A szakiskolai eladóképzésbe számos tanuló nem a szakma iránti vonzalom, vagy alkalmasság alapján kerül, hanem gyenge tanulmányi eredménye miatt.

Kutatásom célja az volt, hogy a feltételezéseimet a piac valós szereplőinek véleménye alapján értékeljem. Az eladóképzéssel kapcsolatos információkat közvetlenül a gazdálkodóktól gyűjtöttem össze.

A kutatási cél eléréséhez primer és szekunder piackutatási módszereket is alkalmaztam. Primer információgyűjtéshez kvalitatív és kvantitatív eljárást, illetve megfigyelést választottam. A szekunder információkat korábbi kutatási eredményekből és adatbázisokból nyertem.

Legfontosabb kutatási eredményeimet SWOT analízissel foglaltam össze, amely megmutatja a jelenlegi, duális eladóképzés erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A kutatási eredmények közül kiemelném, hogy 1993-tól több mint 20 éven keresztül nem volt része a kerettantervnek egy a kereskedelmi szakma gerincét adó tantárgy. Kitartó munka eredménye képpen a tantárgy a 2016/17-es tanévtől újra része a kerettantervnek. Jelenleg a tankönyv fejlesztésén dolgozom, melynek alapjait az Eladástan tantárgy oktatása korszerűen címmel 2017-ben írt diplomamunkám adja.

Előadásommal szeretném felhívni a figyelmet a kereskedelmi szakképzés szükségszerű reformjára és annak lehetséges irányira.