A 200 éve született Trefort Ágoston emlékezete – művészetpártoló tevékenységei tükrében

Előadó: Dr. Sanda István Dániel

Sanda István Dániel neveléstörténész, az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai központjának adjunktusa. Kutatási területei a pedagógiai terek vizsgálata, az iskola és épületeinek koronkénti változásai; ezek hatása a tanári munkára és a nevelés folyamatára.

Előadás absztrakt:

Dolgozatomban az idén 200 éve született Trefort Ágostonra emlékezem. Trefort személye számunkra több szempontból is kiemelkedően fontos. Egyrészt, mérnökpedagógiai központunknak ő névadója, másrészt intézményünk évente megrendezésre kerülő konferenciája is az ő nevét viseli. Munkássága neveléstörténeti és – tágabb kontextusban vizsgálva – kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő, mert átfogja a korabeli magyar kultúra teljes vertikumát.
E tanulmány keretében a kultuszminiszter és MTA elnök Trefort munkásságát elsősorban saját írásai és beszédei, valamint az Országgyűlési Könyvtárban és az Magyar Nemzeti Levéltárban fellelhető korabeli dokumentumok alapján elemzem – különös tekintettel – kultúrateremtő és művészetpártoló tevékenységére.
1839. november 10-én – Trefort Ágoston javaslatára – megalakították a Pesti Műegyletet, melynek első elnökévé az első évben őt választották meg. A Műegylet kiállításain a magyar képzőművészek először válhattak szélesebb körben ismertté. Ez az intézmény volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat előfutára. Az alapítás indítványozója, a mindössze 22 éves Trefort ezzel beírta nevét a magyar képzőművészet történetébe. 16 éves kultuszminiszteri működése alatt folytatódott a modern, polgári közoktatásügy kiépítése. A kor kívánalmait meghaladó mértékben fejlesztette a reáliskolákat, az iparosok képzését, az szakoktatást. A középfokú oktatásban szorgalmazta a reáltárgyak óraszámának emelését, és ezzel párhuzamosan például az üvegfestészet támogatását, hogy „…mint önálló szaktudomány az iparművészeti iskola keretébe illesztessék, és az intézet mint gyakorlati tanműhely működjék.”
Talán még ennél is jelentősebb a felsőoktatás korszerűsítése érdekében végzett munkássága. Beszédei és intézményalapítási rendeletei egyaránt bizonyították, hogy a kultúra mely területeit tartotta az emberiség fejlődése kulcspontjának: „…a vagyonosság és közegészség” a treforti kultúrpolitika sarokköveinek tekinthetők. A természettudomány és az orvostudomány, valamint ezen tudományágak működését elősegítő intézmények fejlesztése került a homlokterébe. Intézkedései nyomán épült fel az Üllői út mentén a híres „klinikai negyed”. Ugyanakkor, a művészetpártoló Trefort jelentős érdeme a Zeneakadémia megalapítása, továbbá a hazai képzőművészet mecénásaként pályázatokat hirdetett, a tervszerű műemlékvédelmet felkarolta, fontos építkezéseket kezdeményezett, s ezzel a polgári kultúra páratlan gyarapodását, virágzását hozta el.