Tanulmányi célú mobilitás perspektívái a kárpátaljai hallgatók körében

Előadó: Pallay Katalin

Pallay Katalin vagyok. Kárpátalján, Beregszászban születtem. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanítói szakán tanultam. Később a Munkácsi Állami Egyetem pedagógia szakán végeztem mesterképzést. Jelenleg a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Programjának 2. éves PhD-hallgatója vagyok. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékén tanársegédként dolgozom. 

Előadás absztrakt:

A tanulmányi célú földrajzi mobilitás országon belüli és országhatáron átnyúló vándorlást jelent. A tanulmányi célú mobilitás évszázadok óta lehetőséget biztosít a kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező ambiciózus diákok számára (Lajos 2005).
A külhoni magyarok hallgatói mobilitása eltér az európai mintától, ugyanis a Kárpát-medence országait elválasztó határok nem nemzeti identitásokat zárnak le (Pusztai – Nagy 2005). Eltérést jelent a magyar állam által biztosított támogatáspolitika, melynek célja, hogy a határon túli magyar hallgatók az anyaországban szaktudást szerezzenek, majd visszatérve szülőföldjükre ott kamatoztassák tudásukat (Erdei 2005; Epare 2008).
Előadásom során a külhoni területek közül a kárpátaljai diákok hallgatói célú mobilitását és annak lehetőségét kívánom bemutatni. Kárpátalja földrajzi fekvésének, politikai, gazdasági helyzetének, a területen végbement úgynevezett „országváltásoknak” köszönhetően mindig magas volt az utazási igény és szükség (Hanusz – Kókai 2009). A rendszerváltást követő években az elcsatolt területekről, úgy Kárpátaljáról elindultak a migrációs folyamatok. (Molnár 2008; Teperics 2012).
Előadásom során áttekintést szeretnék nyújtani azokról a tényezőkről, melyek következtében a kárpátaljai fiatalok anyaországi felsőoktatási intézményt választanak. Ez utóbbi részt egy kvalitatív feltáró empirikus kutatás alapján kívánom alátámasztani interjúk segítségével. Az interjúalanyok kárpátaljai származású egykori és jelenlegi Magyarországon tanuló személyek voltak.
Az interjúk segítségével bebizonyosodott, hogy a kárpátaljai fiatalok pályaválasztáskor élnek a hallgatói mobilitás lehetőségével, s legtöbbször az anyaországot célozzák. Magyarország közelsége, az oktatási rendszerek különbözősége, az oktatási támogatások rendszere, a szülőföld nyelvének ismerete befolyásoló tényezőként hat azon fiatalok körében, akik egy jobb élet reményében elhatározzák az elmozdulást. Eredményeink szerint a kárpátaljai diákok intézményválasztási motivációját az ukrán oktatási rendszer sajátosságai, valamint az éppen aktuális politikai, gazdasági helyzet változásai alakította.