A tükrözött osztályteremben mutatott aktivitás és eredményesség összefüggése a motivációval valamint a tanulási és kognitív stílussal

Beküldte trefortkonf - p, 10/27/2017 - 15:10

Előadó: Dr. Sass Judit, Dr. Bodnár Éva

A szerzők mindketten munka és szervezetpszichológusok, egyetemi docensek. Kutatási területük tanulás motivációs háttere digitális tanulási és hibrid oktatási környezetekben, kognitív és tanulási stílusok szerepe e-tanulási környezetekben, iskolai szervezeti kultúra és szervezeti érzelmi és bizalomtényezők vizsgálata.

Előadás absztrakt:

A felsőoktatás kihívásai között a tömegessé vált oktatás, a tanulói sokféleség, a magas a lemorzsolódási arány mellett általános oktatói tapasztalat a diákok alacsony motivációs szintje és a változó hallgatói igényekhez történő alkalmazkodás szükségessége. A diákok aktív és interaktív tanulási utakat, fokozott technológiahasználatot igényelnek. Ennek egyik megoldásaként a Horizon Reportok (2015-2017) által javasolt hibrid oktatást alkalmazzuk tükrözött osztályterem formában. E módszer felsőoktatásban tapasztalt előnyei az interaktivitás, technológia-használat mellett az énhatékonyság, a részvétel, a bevonódás növekedése, az eredmények, tananyag-értés javulása. Ugyanakkor motivációs akadályt jelenthetnek a megterhelés, stressz, valamint az önálló tanuláshoz szükséges készségek hiánya, a tanári visszajelzés késlekedése nem minden tanulótípus számára teszik hatékonnyá a módszert (Banks mtsai, 2017; Bishop, Verleger, 2013, O'Flaherty,Phillips, 2015) Az e-környezetben vizsgált tanulói aktivitás is eltér tanulási és kognitív stílustól függően. Korábbi kutatásaink alapján megállapíthatjuk, hogy mást preferál egy analitikus és mást egy holisztikus kognitív stílusú tanuló. (Csillik, Bodnár, Sass, 2007) Megelőző vizsgálatainkban a módszer intrinzik motivációt növelő hatását tapasztaltuk, a módszer önálló tanulást támogató, változatosságot biztosító volta előnyös a holisztikusnak, az aktív, érzékelő, vizuális tanulási stílusúaknak, míg a szekvenciális stílusúak a lineáris haladást biztosító feladatok esetén mutatnak kedvező viszonyulást. Ezzel szemben az analitikus kognitív stílusú és a globális tanulási stílusú diákok nagyobb feszültségről számolnak be és nem találják motiválónak a módszert az intuitív, verbális, reflektív stílusúak. (Sass, Bodnár, 2016)
Jelen vizsgálatunkban a tanulók kurzus során mutatott aktivitásának és eredményességének összefüggését vizsgáltuk a tanulási motivációval és a tanulási és kognitív stílussal. Az online, anonim vizsgálatban 27 fő vett részt.
Allinson & Hayes, (1996) kérdőívével az analitikus és holisztikus kognitív stílust, Silverman & Felder (1988) kérdőívével a tanulási stílusokat azonosítottuk, emellett egy szervezési teszt felhasználásával vizsgáltunk kognitív képességeket. A tanulási motivációnál Deci és Ryan (2000) módszerét alkalmaztuk a kurzus, a tanár a tananyag vonatkozásában. A feldolgozás független mintás T próba, korreláció és lineáris regresszió alkalmazásával történt.
Az eredményeink árnyalták a korábbi motiváció szempontjából kedvező hatás képét. Az aktivitásban megnyilvánuló motivációt az érdeklődés és erőfeszítés kedvezően, az észlelt nyomás mind a tananyag, mind a tanár oldaláról kedvezőtlenül befolyásolta, viszont az eredményességet ugyanez növelte. A mérhető aktivitás és eredményesség vonatkozásában csak az analitikus kognitív stílus és az aktív tanulási stílus előnye mutatkozott meg, jelentősebbnek bizonyult a gyakorlati feladatmegoldásban mutatkozó előny összefüggése az teljesítménnyel.